LE MANS FUTAM

A RÁBA-RINGEN

TUBAK NÁNDOR szegedi fiatalember, amikor még valamikor 1994-ben megvette 1.0-ás Suzukiját, úgy döntött, próbára teszi önmagát és az esztergomi Suzukit. Azt álmodta meg, hogy 24 órát fog folyamatosan körözni a Gyõr melletti Rába-ringen, ami egy közismerten nehéz, erõsen döntött kanyarokkal tarkított próbapálya.
TOVÁBBI KÉPEK
A LE MANS FUTAMRÓL
VIVO VIDEO
A LE MANS FUTAMRÓL

 

Tubak Nándornak a vállalkozáshoz mindenekelõtt támogatót kellett találnia. A Magyar Suzuki Rt-t nem érdekelte a dolog, így azután kénytelen volt beérni a SUZUKI-SZENTGYÖRGYI csapatával.

1995. május 17-én került sor a futamra. A cél közben úgy módosult, hogy Tubak Nándornak 24 óra alatt meg kellett tennie a Budapest-Párizs-Budapest távolságot (3122 km). 24 óra alatt szép teljesítmény akkor is, ha nyílegyenes úton teszi meg az ember, márpedig a Rába-ring nem ilyen! A pálya egyik hosszú kanyara annyira döntött, hogy 150-160 km/órás sebességgel belerohanva az ember úgy érzi, belefúródik a betonba! És ez néhány percenként újra meg újra megismétlõdik! Az a centrifugális erõ, amely ilyenkor hat a kanyarban levõre, komolyan próbára teszi az autót is, meg a vezetõjét is.

SZÉRIAEMBER SZÉRIAAUTÓVAL

A futam miatt sem az autót, sem Tubak Nándort nem alakították át. Az autón csak annyi beavatkozás történt, hogy a fogyasztás rovására kicsit átállították a motort, és így kicsit gyorsabb lett, Tubak Nándor pedig teljesen eredeti maradt.

A megpróbáltatás elsõ óráiban még az idõjárás is nehezítette a helyzetet, ugyanis Tubak Nándor szakadó esõben "indult el Párizsba". Késõbb az égiek megkegyelmeztek a szegedi fiúnak, és a futam nagyobb részét száraz idõben vészelhette át. Tubak két óránként tartott rövid pihenõt, amire kezdetben csak a fiziológiai szükségletek miatt volt szükség, késõbb azonban már teljesen zsibbadt volt, és a jelen levõ ápolónó aggódva méregette a pulzusát, vérnyomását, sõt, masszõri feladatokat is el kellett látnia. Nem is csoda, hiszen ha az embernek az említett kanyarokban másfél percenként odacsapódik az agya a koponyájához, ez elõbb-utóbb megviseli a szervezetet. Ilyenkor ugyanis a pilóta fejébõl egyszerûen kiszalad a vér! Az autónak sem mindegy, hogy állandóan az egyik felére kell támaszkodnia, úgyhogy nem is csoda, hogy a futam alatt egy garnitúra gumiabroncsot sikerült teljesen félrekoptatni.

Természetesen az éjszaka volt a legnehezebb. Voltak krízishelyzetek, amikor a kísérõcsapat észrevette, hogy Tubak lassul, egyre hosszabb idõ kell neki egy kör megtételéhez, és meg kellett állítani egy rövid idõre. Volt, amikor úgy érezte, nem birja tovább, és feladja...

Az egyliteres Suzuki Swift viszont nem panaszkodott. Zokszó nélkül viselte el, hogy 24 órán keresztül padlógázzal kellett közlekednie.

Végül is jól vizsgáztak mindketten, a gép is meg az ember is. A különbség kettejük között csak annyi volt, hogy az utolsó kör után Tubak, az elégedettségtõl, a fáradtságtól meg az örömtõl, sírva fakadt, a Suzuki viszont nem értette, hogy miért álltak meg. Már éppen kezdett belejönni...